2010. augusztus 29., vasárnap
2010. augusztus 26., csütörtök
20kg...
...a súlylimit.Hogyan fogom a fél életem becsomagolni egyetlen bőröndbe? Biztos mindenki szembesül ezzel a problémával aki hosszabb távra utazik,de nekem ez lesz az első hogy búcsút intek a kis hazámnak.Legalábbis ennyi időre.
Kedden szerencsésen haza értem Siófokról. Mind a 6db! táskámat a sarokba dobtam, szerintem már ki sem pakolok.Szeretem a rendet, vagy ha legalább azt tudom mit hol találok. Érzem, kezd úrrá lenni rajtam a káosz. 2napja az ágyban fekszek, nyomom a gépet. Töltögetem a térképeket, a menetrendeket és csak gondolkozom.
Jövő héten megyek Pécsre és elköszönök Tőle is. Úgy érzem csak egy szavába kerülne, és boldogan maradnék. Mindig úgy gondoltam nem fogom az álmaimat és önmagam feladni senki miatt sem.De ha egyszer ennyire szerelmes az ember és ilyen r*hadt nehéz az elválás... Komolyan, szívem szakad meg.
Ma kinyomtattam a repjegyeket. Sikerült a London-Cork járatra ablak melletti helyet foglalnom. Juhúúúú:D Szárny mögött, jobb oldalt.Tökéletes kilátás.Enyém lesz a 24/F-s ülés:D
Mivel a 2gép indulása között cirka 10,5 órám lesz, ráadásul két különböző reptérről is indulnak, ezért 2 transzfert is rendeltem. Ennek hála viszont egy gyors városnézést is kapok Londonból. Yes.
Ma kaptam e-mailt anyukától. Már nagyon izgatottak az érkezésem miatt. Néha túl szép hogy igaz legyen. Küldtek egy képet is amin mind a 3an rajta vannak, most pénteken készült apuka bátyjának az esküvőjén. Annyira húsi a kis srác. Már nagyon várom a találkozást. Lesz egy öcsikém is:)
Visszaszámolás indul... 10nap múlva már Írországban fogom álomra hajtani a fejem.
Kivéve, ha: a gépem indulásakor esni fog vagy vihar lesz. Rettegek a repüléstől, akkor fel nem szállok rá az tuti...Ezért is foglaltam hátsó sorba helyet. Egy felmérés szerint 40%-al nagyobb a hátsó sorokban ülők túlélési aránya baj esetén. Biztosra megyek.:)
Kedden szerencsésen haza értem Siófokról. Mind a 6db! táskámat a sarokba dobtam, szerintem már ki sem pakolok.Szeretem a rendet, vagy ha legalább azt tudom mit hol találok. Érzem, kezd úrrá lenni rajtam a káosz. 2napja az ágyban fekszek, nyomom a gépet. Töltögetem a térképeket, a menetrendeket és csak gondolkozom.
Jövő héten megyek Pécsre és elköszönök Tőle is. Úgy érzem csak egy szavába kerülne, és boldogan maradnék. Mindig úgy gondoltam nem fogom az álmaimat és önmagam feladni senki miatt sem.De ha egyszer ennyire szerelmes az ember és ilyen r*hadt nehéz az elválás... Komolyan, szívem szakad meg.
Ma kinyomtattam a repjegyeket. Sikerült a London-Cork járatra ablak melletti helyet foglalnom. Juhúúúú:D Szárny mögött, jobb oldalt.Tökéletes kilátás.Enyém lesz a 24/F-s ülés:D
Mivel a 2gép indulása között cirka 10,5 órám lesz, ráadásul két különböző reptérről is indulnak, ezért 2 transzfert is rendeltem. Ennek hála viszont egy gyors városnézést is kapok Londonból. Yes.
Ma kaptam e-mailt anyukától. Már nagyon izgatottak az érkezésem miatt. Néha túl szép hogy igaz legyen. Küldtek egy képet is amin mind a 3an rajta vannak, most pénteken készült apuka bátyjának az esküvőjén. Annyira húsi a kis srác. Már nagyon várom a találkozást. Lesz egy öcsikém is:)
Visszaszámolás indul... 10nap múlva már Írországban fogom álomra hajtani a fejem.
Kivéve, ha: a gépem indulásakor esni fog vagy vihar lesz. Rettegek a repüléstől, akkor fel nem szállok rá az tuti...Ezért is foglaltam hátsó sorba helyet. Egy felmérés szerint 40%-al nagyobb a hátsó sorokban ülők túlélési aránya baj esetén. Biztosra megyek.:)
2010. augusztus 19., csütörtök
Útiterv
És kééééész. nem kevés időbe,nem kevés energiába, viszont sok ébren töltött éjszakába, neten lógáson, és az összes légitársaság honlapjának átböngészésébe telt,mire a legolcsóbb:) ajánlatra találtam.
Napokat nem írok, senkinek sem adok tippeket mikor hol fog rám találni:D
Napokat nem írok, senkinek sem adok tippeket mikor hol fog rám találni:D
2010. augusztus 18., szerda
Családkeresés
Július közepén határoztam el hogy beadom a jelentkezésemet egy ügynökséghez.
Hetekig olvasgattam a már kint élő lányok blogjait, és sok-sok infót szereztem a témában mire megtaláltam az akkor még tökéletesnek tűnő irodát.
Mindenképpen ügynökséggel szerettem volna menni, ezt a megoldást tartottam a legbiztonságosabbnak ha már az ember egyedül vág neki a nagy világnak.
Elkezdtem beszerezni a papírokat. Útlevél, személyi, referenciák, fotók, bemutatkozó levél...1,5-2 hét múlva sikerült is mindent a kezemben tartanom, ami nem volt könnyű feladat, lévén hogy az otthonomtól 160km-re köt a munka.Nem kevés időmbe és pénzembe került hetente haza járni.De sikerült, összehoztam.Gondoltam még akkor..A jelentkezés elküldése után pár nappal jött is a válasz. Túl rövidnek találták az általam bejelölt 6hónapos kint tartózkodási időt. A véleményük szerint ne reménykedjek,
Yes,great. Nem erre számítottam, csalódottnak éreztem magam.De nem akartam csak úgy veszni hagyni a dolgokat...
...Adtam magamnak pár napot és még nagyobb lelkesedéssel vágtam bele a keresésbe. Ugyanakkor az idő is sürgetett, szeptember elején indulnom kell, hogy beleférjek a 6hónapba. A tanulmányaim miatt legkésőbb márciusban haza kell/ene jönnöm.
Beregisztráltam egy családkereső oldalra, és a számomra szimpatikusnak tűnő családokat bejelöltem, így szerettem volna tudatni velük, hogy hééé, itt vagyok, én vagyok a legjobb, engem válasszatok:)
Nem igazán hittem a dologban, rengeteg lány van az oldalon, akik ugyanazt szeretnék mint én...
Rövid időn belül kaptam pár pozitív visszajelzést, de igazán csak egy család volt végig nagyon kedves és segítőkész.egész idő alatt.
A család gyönyörű helyen lakik, Cork városától 20percre. Anyuka tudós, apuka állatorvos, és egy 13hónapos kisfiúra kell majd vigyáznom.
Kapok saját szobát, tv-vel,dvd-vel,nettel és fürdőszobával. Még a jelenlegi au pair lakik ott, aki szept. 9.én fog haza utazni Spanyolországba. Örülök,hogy ott lesz az érkezésemkor. Megmutatja a környéket, segít eligazodni az új életemben. Remélhetőleg pár barátjának is bemutat, szeretnék minél több embert megismerni. Társaságfüggő vagyok,nem hiszem hogy hosszabb távon kibírom barátok nélkül..
Járhatok iskolába, ahova el is tudnak majd vinni. A család elég nagy társasági életet él, szerintem unatkozni sem fogok mellettük:)
Anyukával leveleztem mindvégig,aki nagyon kedves volt.Napi szinten tartjuk a kapcsolatot,és már az első telefonbeszélgetésen is túl estünk, ami elég érdekesre sikeredett.. 24óra nem alvás után a nevemen is gondolkoznom kellett, nemhogy egy rossz minőségű vonal túloldaláról angolul hadaró anyuka minden szavát megértsem. Izgultam, féltem, de ez is megvolt. Este már küldött is egy mailt, hogy jó volt velem beszélni:) Örülök,örülök, de tulajdonképpen ő beszélt, én meg csak erősen koncentráltam hogy megértsem.. de a lényeg, igeeeen, I will be the next au pair.
Hetekig olvasgattam a már kint élő lányok blogjait, és sok-sok infót szereztem a témában mire megtaláltam az akkor még tökéletesnek tűnő irodát.
Mindenképpen ügynökséggel szerettem volna menni, ezt a megoldást tartottam a legbiztonságosabbnak ha már az ember egyedül vág neki a nagy világnak.
Elkezdtem beszerezni a papírokat. Útlevél, személyi, referenciák, fotók, bemutatkozó levél...1,5-2 hét múlva sikerült is mindent a kezemben tartanom, ami nem volt könnyű feladat, lévén hogy az otthonomtól 160km-re köt a munka.Nem kevés időmbe és pénzembe került hetente haza járni.De sikerült, összehoztam.Gondoltam még akkor..A jelentkezés elküldése után pár nappal jött is a válasz. Túl rövidnek találták az általam bejelölt 6hónapos kint tartózkodási időt. A véleményük szerint ne reménykedjek,
Yes,great. Nem erre számítottam, csalódottnak éreztem magam.De nem akartam csak úgy veszni hagyni a dolgokat...
...Adtam magamnak pár napot és még nagyobb lelkesedéssel vágtam bele a keresésbe. Ugyanakkor az idő is sürgetett, szeptember elején indulnom kell, hogy beleférjek a 6hónapba. A tanulmányaim miatt legkésőbb márciusban haza kell/ene jönnöm.
Beregisztráltam egy családkereső oldalra, és a számomra szimpatikusnak tűnő családokat bejelöltem, így szerettem volna tudatni velük, hogy hééé, itt vagyok, én vagyok a legjobb, engem válasszatok:)
Nem igazán hittem a dologban, rengeteg lány van az oldalon, akik ugyanazt szeretnék mint én...
Rövid időn belül kaptam pár pozitív visszajelzést, de igazán csak egy család volt végig nagyon kedves és segítőkész.egész idő alatt.
my host family
A család gyönyörű helyen lakik, Cork városától 20percre. Anyuka tudós, apuka állatorvos, és egy 13hónapos kisfiúra kell majd vigyáznom.
Kapok saját szobát, tv-vel,dvd-vel,nettel és fürdőszobával. Még a jelenlegi au pair lakik ott, aki szept. 9.én fog haza utazni Spanyolországba. Örülök,hogy ott lesz az érkezésemkor. Megmutatja a környéket, segít eligazodni az új életemben. Remélhetőleg pár barátjának is bemutat, szeretnék minél több embert megismerni. Társaságfüggő vagyok,nem hiszem hogy hosszabb távon kibírom barátok nélkül..
Járhatok iskolába, ahova el is tudnak majd vinni. A család elég nagy társasági életet él, szerintem unatkozni sem fogok mellettük:)
Anyukával leveleztem mindvégig,aki nagyon kedves volt.Napi szinten tartjuk a kapcsolatot,és már az első telefonbeszélgetésen is túl estünk, ami elég érdekesre sikeredett.. 24óra nem alvás után a nevemen is gondolkoznom kellett, nemhogy egy rossz minőségű vonal túloldaláról angolul hadaró anyuka minden szavát megértsem. Izgultam, féltem, de ez is megvolt. Este már küldött is egy mailt, hogy jó volt velem beszélni:) Örülök,örülök, de tulajdonképpen ő beszélt, én meg csak erősen koncentráltam hogy megértsem.. de a lényeg, igeeeen, I will be the next au pair.
Ez vagyok én
Sziasztok!
Dóri vagyok,és 2 hét múlva megkezdem au pair életem az írországi Corkban.
Nagyon régóta tervezem, hogy belevágok ebbe a nagy kalandba...
...és most valóra is váltom az álmom. 6 hónap külföldön, egy kedves család és sok sok utazás. Erről szól a blogom.
Dóri vagyok,és 2 hét múlva megkezdem au pair életem az írországi Corkban.
Nagyon régóta tervezem, hogy belevágok ebbe a nagy kalandba...
...és most valóra is váltom az álmom. 6 hónap külföldön, egy kedves család és sok sok utazás. Erről szól a blogom.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)